Két ember, akiket filmográfiájukat tekintve fölösleges bemutatnunk, tőlük talán tényleg mindenki emlékszik valamire, ami nyomot hagyott benne. Maradandó részei lesznek a mozgókép történelmének. Lássuk, ne csak nézzük Steven Spielberg és Tom Hanks új közös filmjét, amelyet Ethan és Joel Coen támogatott meg forgatókönyvvel.
[caption id="attachment_1384" align="alignnone" width="772"]
A második küldetés messzire visz. (forrás: goerie.com)[/caption]
A nagyvilági helyzet: hidegháború. A fegyverek alig dolgoznak, inkább azok ténye, továbbá mennyiségük, minőségük. Ezek tudatában sakkoznak egymással a nagyhatalmak úgy, hogy a sakktáblát alulról, fölülről, belülről figyelni próbálják, nem létező bábukkal igyekeznek láthatatlan lépéseket tenni, megfigyelni. Ezért vált a kémek rejtett működése a technológiai potenciál növekedésével párhuzamosan egyre jelentősebbé a félelmektől átjárt, ködös, hideg világlégkörben. Kémkedni azonban nem csak kémeket küldhetnek. A repülőgép-pilóták akkor is kémnek számítanak, ha csak repülőgép-pilóták. Mert ha megbízzák őket a nemzetbiztonság védelmével messzi földön, akkor tilosban járnak. Vadásznak rájuk.
[caption id="attachment_1386" align="alignright" width="373"]
Közellenség is lehet a tisztességes emberből. (forrás: fandango.com)[/caption]
A szovjetek által fogva tartott amerikai pilótát egy valami menthette meg: az, ahogyan egy elfogott szovjet kémmel az amerikai ügyvéd bánt. Tom Hanks alakítja a jog emberét, aki szokatlan módon kezeli a helyzetet. Amikor elkapják az oroszok kémjét, országnyi népharag irányul Rudolf Abelre, a behatolóra, az Egyesült Államok veszélyforrására – és a bosszúvágy még a bírót is megkörnyékezi.
James Donovan megbízott ügyvéd figyelemre méltó módon ragaszkodik az ügyben a törvényhez, a vádlott jogaihoz, az Alkotmányhoz, elvekhez. Az sem fontos neki, hogy tényleg kém-e az ügyfele. A család ellenkezése, ellenérzése sem számít. Muszáj tennie a dolgát. Nem mehet valamivel szembe, amire felesküdött, csak mert kivétel nélkül mindenki azt várja el tőle, hogy a hanyag elegancia jegyében vezessen le egy halálbüntetéssel „kecsegtető” eljárást.
Lényeges, hogy Donovan milyen döntések, meggyőződések és megérzések mentén szövögeti saját, kevésbé kiszámított szálait a nagy tervbe, majd aztán hogyan lesz még nagyobb a terv, miután kiderül, hogy küzdelmének mégis lehet értelme. Ami több, mint a kiállás valamiért. Ez nem egy magyaros ízesítésű jogi társasjáték, ahol egy bűnöző is kaphat olyan jogokat és bánásmódot, amilyenhez éppen kedve van – itt arról van szó, hogy az ügyvéd képes felismerni azokat az összefüggéseket, amelyek mélyebbre vezetnek a jogi és a bosszú vezérelte rideg racionalitásénál. Olyan következményekkel is számol, melyeket csak hittel lehet igazolni – kívülről tekintve azért, mert a biztosítás, a valószínűség a szakterülete, belülről érezve pedig azért, mert valami ezáltal mozgatja őt előre.
[caption id="attachment_1385" align="alignleft" width="399"]
Meglepően sok vidámságot tudtak belevinni a drámába a forgatókönyvvel. (forrás: abcnews.go.com)[/caption]
Amíg életben marad Rudolf Abel, ügyvédjét megbízzák tehát még valamivel: a helyzet úgy alakult, hogy ezt az általa védett kémet el kell cserélnie egy szovjet földön lezuhant amerikai pilótára. Óriási diplomáciai teljesítmény szükséges ehhez, és senki nem tudja, mit árult el a másik félnek a fogoly.
A történtek azonban ilyen módon nemcsak őt igazolják, hanem olyan események is beúsznak a képbe, amikre senki nem számít – megbízói pedig úgy vannak vele: csak essünk túl rajta gyorsan és minél egyszerűbben, a többi „ráér”.
Maga Donovan az egyetlen, aki látja, hogy csakis ő az, aki a CIA és „az ügy” nyomása alatt képes a diplomáciai és hadi tényezők mellett az embert is számításba venni. Erre a dacra nagy szüksége lesz az amerikai kormánynak, csak ők ezt akkor még nem tudják. A Kémek hídja bemutatja, hogyan kell megtudniuk. Igaz történetet tár föl, legelsősorban a megbízott ügyvéd szemszögéből nézve. Első küldetésében a nyilvánosság előtt, de hazájában kell eljárnia, a másodikban teljes titokban, ám rettentően zord helyen és időben: nem sokkal a berlini fal felhúzása után, az országként még el nem ismert NDK határán.
Spielberg rendezése, a karakterek megformálása (főleg Donovan és Rudolf Abel), Thomas Newman zenéje és a Coen fivérek (Az ember, aki ott se volt; Ó, testvér, merre visz az utad; Rendíthetetlen) forgatókönyve együtt adják azt az érzést, hogy ez a film történelmi, életrajzi, jogi és emberi dráma is, de közben meglehetősen sok humorral dolgozik, ami nem enged belezuhanni a háborús sötétségbe. A kor hangulata el-elkaphat, azonban csak erősebb pillanatokra. Így aki háborús krimire vagy drámára vágyik (netán kémfilmre), az nagy eséllyel csalódni fog, de az is, aki Tom Hanks vagy Spielberg újabb nagy dobására számít. Ez egy szórakoztató módon hiteles történet nagyratörés és szenzáció nélkül, megnyugtatóan hihető alakításokkal.
Azoknak ajánljuk, akik szeretnék látni, a sors hogyan bérelt fel az emberek védelmére egy tisztességes ügyvédet, majd nyomás alatt hogyan vezette végig őt és lelkiismeretét a valóban legjobb megoldásig. Mi lesz, amikor nemlétezése okán a férfit felhatalmazzák, hogy a világszínpadon ne kormányt, ne szervezetet, ne ügyet képviseljen? Önmagát fogja képviselni. Mert a helyzet, amibe keveredett: feszült érdekek, akaratok egész seregének harctere, és minden apró rezdülés indította tett fontos lehet. Romokat hagyhat maga után, aki nem tart ki megérzései mellett.
*
Kémek hídja (Bridge of Spies, 2015)
Amerikai dráma, 141 perc
rendező: Steven Spielberg
írta: Joel Coen, Ethan Coen, Matt Charman
főszereplők: Tom Hanks, Mark Rylance, Amy Ryan
https://www.youtube.com/watch?v=KYZjBKKvOns
E film esetében mondhatjuk, hogy a szinkron egészen jól sikerült, azonban az előzetes szinkronja a szokott módon alulmarad az eredetiétől.
***
Oscar jelölések (6)
Legjobb film
Legjobb férfi mellékszereplő (Mark Rylance)
Legjobb eredeti forgatókönyv
Legjobb látványtervezés
Legjobb zene
Legjobb hangkeverés
*
