Bálint

Döntöttél már arról, hogy álmokat valósítasz meg, vagy inkább a valóságodat álmodod meg? Ha bizonytalan vagy, akkor most még tovább mélyítjük a kép-zavart. Október 3-án, a Be Smart Klub szervezésében Alvás és ébrenlét határán: rémálmok és tudatos álmodás címmel tartott előadást Simor Péter, akinek legfőbb kutatási területe az alvás és álmodás neurokognitív vonatkozásai. 

Nem túlzok, ha azt mondom, nagyjából köszönőviszonyban vagyunk álmainkkal, és ennyi. Nyugati kultúránkból szinte teljesen hiányzik az álomélet komolyanvétele, vizsgálata. Leginkább a pszichoterápiában ismeretes a felhasználása – mint a psziché valóságának egyik üzenőrendszere. Csakhogy a pszichoterápiához szintén nincs sok közünk, alig tudunk róla valamit, és több sztereotip fogalmunk van, mint valódi.

[caption id="attachment_16367" align="alignright" width="264"] Simor Péter (aki maga is gyakorlott tudatos álmodó) pszichológus, a BME Kognitív Pszichológiai Tanszékének doktori hallgatója. Jelenleg a rémálom zavar neuropszichológiai és neurofiziológiai hátterét kutatja. Információ: mipszi.hu. Kép forrása: Simor Péter.[/caption]

Végtelen történet

A lélektant éppen csak érintette Simor, a terápiás célú álomanalízisről nem is esett szó. Az előadás koncepciójában kifejezetten biológiai, illetve neuropszichológiai szempontok érvényesültek. Álmodásunk értelmezéséhez az alvás-ébrenlét kölcsönösségét, a figyelem természetét mindenképp érdemes előbb átfutni. Ismerkedjünk meg a libikóka-modellel, mely egyszerű és tömör áttekintést ad.

Az agy sosem kapcsol ki. Mint alvás- és ébrenlét-szabályozó rendszereink legfőbb szerve, az öntudat kikapcsolásakor döntéshelyzetbe kerül: a környezetre, a kinti világra figyeljen (evolúciós örökség: veszélyhelyzeti készenlét), avagy alvásba mélyüléssel a regenerálásra koncentráljon. A két véglet között valójában ingázunk, szinte sosem teljesen egyenletes egy-egy állapot, sem az átmenet közöttük. A képzeletbeli libikóka végeire tehát e két funkció ellátása tehető, érzékelő tudatunk afféle figyelemgolyóként gurul köztük ide-oda.

Az alvás legmélyebb szintjén, úgy hírlik, teljes az öntudatlanság: villany lekapcs. Mégsem halunk meg, és kómába sem esünk. Mi történik akkor az öntudattal, ha nem szűnik meg, csak átalakul?

Egy álomteória szerint agyunk tovább dolgozik, nagyjából mindazon, amire nem figyeltünk napközben - valamint a testünket körülvevő ingerek feldolgozásáért is felel ezalatt. Teszi ezt egy különös automata módban, amely vizsgálatok szerint nemcsak az alvásidőre jellemző, hanem egyébként folyamatosan működő tevékenység. Azaz: bizonyos mértékig mindig és állandóan álmodunk, de általában eddig ezt csak alváshoz társítottuk, mivel akkor jelentkezik "feltűnően". Pedig amikor képzelődünk - múltba, jelenbe, jövőbe irányulóan –, akkor ez a folyamat sistereg a háttérben, elme-figyelmünk hátterében. Minél inkább benne vagyunk, annál kevésbé a külvilágban. Amint elalszunk, ez messzemenően nagyobb teret kap, mivel a környezetből közvetlenül szinte már nem is érzékelünk.

[caption id="attachment_16380" align="alignright" width="800"] Bővebben az alvás fázisairól, szerkezetéről.[/caption]

"Rémálom az elme utcában"

Klinikai szempontból létezik a rémálom zavar,

• amely gyakori (heti többszöri!) és intenzív rémálmokat takar, és a lakosság kb. 4%-át érinti. Pszichiátriai panaszokkal élők körében többször fordul elő, náluk 30% az arány.
• A poszttraumás stresszben szenvedőknél visszatérő álmokban bukkannak fel a traumás élmények.
• Szorongásosoknál nem mozog együtt a rémálmok erőssége/gyakorisága és a szorongás mértéke.
• Legtöbbünknél idiopátiás zavar jelentkezik (azaz kiváltó oka ismeretlen), a "klasszikus" témákkal színesítve: zuhanás, üldözés, életveszély és halál.

Egy elmélet szerint a rémálmok az ősidőkben védelmező szerepet nyújtottak: veszélyhelyzetekkel szembesítették az átélőt, hogy az éber világbeli szituációkkal rutinosabban vegyék fel a harcot. Evolúciós szempontból továbbgondolva lehet értelme annak a felvetésnek is, hogy egyes emberek - a rémálmodók - genetikailag magukban hordják ezt az őrző-védő tulajdonságot, vagyis a hajlamot.

Hajlamosabb valaki a rémálmodásra, hogyha:

• képzelete egyébként is aktív, esetleg nappali álmodozóként skatulyázták be,
• nyitott az intenzív élményekre,
• érzelmileg kevésbé stabil,
• vékony én-határokkal rendelkezik

Az utóbbi tulajdonság nem egyszerűen empátiát jelent, hanem érzések, hangulatok, atmoszférák teljesebb megragadását, szinte átvételét. Ezért gyakori, hogy művészemberek kerülnek ebbe a csoportba. Sőt - Simor kiemelte, hogy ők nemcsak a rémálmodásra, hanem a tudatos álmodásra is hajlamosabbak.

[caption id="attachment_16142" align="aligncenter" width="740"] Agyunk alapjáratában folyamatos a képi feldolgozó üzemmód, a rendszer sérülésekor viszont sem képzelődni, sem álmodni nem tudunk![/caption]

Kedves Álom! Beszélnünk kell.

Az álom, amelyben tudatunkra ébredünk, egy átmeneti állapot, és ezt az EEG vizsgálatok is megerősítik. REM fázis alatt bekapcsol az önreflektivitás, amely egyébként alvás alatt nem szokott. A tudatos álmodás természetét nyugati körülmények között először Stephen LaBerge, majd prof. dr. Paul Tholey tanulmányozta behatóan, aki részletes leírást adott a technika elsajátításához. (Ennek ellenére nem mindenki képes rá.) Mindenekelőtt az álmokra való visszaemlékezést kell fejleszteni, erre szintén léteznek praktikák. (lásd még: tudatos-alom.hu)

A tudatos álom átélésének fokozatai:

1. Álomra ébredés és álomban maradás
2. Különleges képességek kiélése
3. Az álom befolyásolása akarattal
4. Álmok megtervezése

Ehhez a ponthoz kapcsolódnak az előadás után feltett kérdéseim: Elő lehet-e idézni álom-az-álomban jelenséget; illetve lehet-e akár meditálni is, álmodás alatt? Simor szerint ezek kivitelezhetők, ám igen magas fokú tudatosságot, edzettséget igényelnek. Mint ahogy már maga az álombefolyásolás is.

Hibrid állapotnak tekinthető még az alvásparalízis és a vele járó lidércek tapasztalása. A fentebb leírtak szerint az ingerfeldolgozási folyamat automatikus és állandó, így a lidércek a hozzá kapcsolódó testi hatások (pl. fuldoklás; némaság; izommunka kikapcsolva!) képi-érzéki megfelelői. Laboratóriumi körülmények között ezt az állapotot csak narkolepsziásokon tudták vizsgálni.

Jó néhány kérdés elhangzott a hallgatóságból is, közülük többre az alvásvizsgálat adhat konkrétabb választ. Ennek kapcsán az előadó az esemény üzenőfalán megosztott a jelenlévőkkel hasznos linkeket, melyek Neked is jól jöhetnek, ha úgy érzed, valami nem stimmel az alvásoddal, annak minőségével; vagy egyszerűen szeretnéd optimalizálni a pihenésedet:

orvosikozpont.hu/alvasgyogyaszat

alvascentrum.hu

magtud.semmelweis.hu

hazipatika.com/cimtar/alvasrendelesek

.

Izgalmasan informatív, érthető és jó hangulatú előadáson vettünk részt, amely arra is jó volt, hogy felkeltse vagy akár elmélyítse az érdeklődést a témában.
Az eseményt a Be Smart Klub szervezte, a helyet a H13 biztosította.

[gallery type="slideshow" link="file" size="full" ids="16375,16376,16377,16378,16379"]

A tudatos álmodásról általánosabban itt írtunk.

galériafotók: a szerző
további képek forrása: brendaferrimanidreamart.com, abcjatszoter.hu, 000webhost.com