Szerző: Porcza Bíborka

Szerkesztette:Zrínyi Lilla

"A következő két hónapban szinte minden második, harmadik nap buszra szálltam, hostelekben aludtam. Az Andokban raftingoltam, Mendozában boroztam, az Atacama-sivatagban homokdűnéken siklottam le egy sandboarddal a lábamon." – írja Vigh Bori Egy digitális nomád élete című könyvében. Hogyan lesz egy közösségi média menedzserből világutazó?

Vigh Bori digitális nomád, volt közösségi média menedzser, de ma már életvitelszerűen utazik. Sok helyen megfordult már, többek közt Új-Zélandon, átszelte a bolíviai sivatagot dzsippel, krokodilt simogatott, Indonéziában óriás ördögrájákkal úszott és ez még nem minden. Kalandjairól a backpacker.hu oldalon ír és előadásokat tart arról, hogyan menjünk világgá. Célja: a lehető legköltséghatékonyabban módon eljutni kitűzött álomállomásaira, hogy bakancslistájának céljait kipipálhassa.

Ha hív a természet, akkor menni kell

Bori Hogyan menjünk világgá című könyve azoknak az utazóknak íródott, akiket csábít a nagy kaland. Azoknak, akik úgy döntenek, hogy egy hátizsákkal nekivágnak a világnak, de nem tudják mik az első lépések. Hogyan vágjunk neki egy ilyen útnak? Mire lesz szükségünk? És ki mellé ne szálljunk be, ha autóstoppal utazunk? Azoknak a kíváncsi lelkeknek szól, akiket nem a luxusszállodák és a varázslatos svédasztal varázsa vonz, hanem azoknak, akiket megállás nélkül szólít egy hang: fedezd fel a világot!

Úgy tartják az igaz álmok azok, amik megijesztenek.

Bizony az első lépések nem könnyűek, amikor nagy álmokat dédelgetünk. Riasztó, amikor álmainkat hirtelen célokká alakítjuk, a kifogásainknak pedig tennivalót biztosítunk. Hogyan tudunk túllendülni félelmeinken? És mi kell ahhoz, hogy életünket be tudjuk csomagolni egy hátizsákba? Mikor leszünk utazásra készek?

A decemberi könyvbemutatón találkoztam először Bori Hogyan menjünk világgá című könyvével. A játékos borító már valami olyasmit sugallt, hogy az ember váltsa be az álmodozásait repülőjegyre. Ilyen fiatalon az úton egy hátizsákkal? Egyedül? Hová? Merre? Sokan ragadtunk benne a mókuskerékben, miközben valami teljesen másra vágyunk, csupán félelmeink tartanak vissza. Már azelőtt lebeszéljük magunkat a nagy tervekről, hogy azokat megvalósítanánk. Mindig ott van a kifogás, ami miatt nem cselekszünk.

„És ekkor végre megértettem, hogy így soha, de soha a büdös életben nem jutok el abba a tangóbárba. Miért ragadok bele ugyanabba a gondolatmenetbe? Meddig akarom még dédelgetni ezt az álmot? Miért hagyom, hogy csak egy képzeletbeli mentsvár legyen?”

Tette fel a kérdést a szerző. De Buenos Airesbe utazni elég költséges! Mi van, ha mégsem? Bori megosztja a kulisszatitkokat könyvében. Olvasás közben kiváltképp tetszett, hogy saját tapasztalatairól ír. A könyv egyik érdekes részlete, amikor Bori rájön, hogy kötelezően 21 nap szabadnap jár neki az évben. Miért csak 21? Azonnal elkezdett tervezni, fél évvel később pedig repülőre ült.

Az álmodozástól az indulásig

Vigh Bori azzal kezdte, hogy egy ebédszünetben tollat ragadott, és egy jegyzettömbre leírta, amiket szeretne megtenni az életben. Ez az ő bakancslistája. Könyve is azzal kezdődik, hogy mindenki írja le, mit szeretne, akkor is, ha anyailag nem teheti meg. Bori mindenféle hibát elkövetett, amit utazás során el lehet, és ezt örömmel papírra is veti – kezdve az indulástól.

Amikor elkezdtem olvasni a könyvet nem gondoltam volna, hogy ennyire magával tud ragadni. Olvasás közben úgy éreztem, mintha magam is Észak-Peruban tanultam volna szörfözni, vagy jártam volna a Machu Picchunál. Bori részletesen beszél utazási élményeiről, érzéseiről és arról, hogy őt mi indította el a kalandos utazáson. Persze a probléma mindig a kerettel van. Na, most mi legyen? Hogy készüljünk fel egy ilyen útra? És miből fogok megélni? A könyvben ezekre a kérdésekre is választ kapunk. Hasznos, emellett érdekes információkat tartalmaz az utazásról és annak veszélyeiről is. Abban az esetben, ha egyedül utazunk bizony rá kell jönnünk, hogy magunkra vagyunk utalva. Az Amazonas vidékéről hazatelefonálni, hogy egy kis gond adódott utunkon nem oldja meg a problémát, hiszen az otthoniak mit tudnak tenni? A legjobb, ha minél felkészültebbek vagyunk.

Mit várhatunk az utazástól?

Minden utazó más – olvashatjuk Bori könyvében. Nem mindenkit ugyanaz a cél fog elindítani az utazásra. Egy azonban biztos: az utazás megváltoztatja majd a világhoz való viszonyunkat. Sokat tanul az ember önmagáról, ehhez elengedhetetlen, hogy a komfortzónánk kényelmes gubójától távolra kerüljünk. Itt nem határidőre kell leadnod egy prezentációs anyagot, hanem időben elérni egy buszt, felmérni, hogy kiben bízhatsz meg és kiben nem, hogy hogyan tájékozódj egy ismeretlen helyen, ezek mellett meg kell tanulnod elengedni az utazás során megszerzett barátokat, helyeket ahol jól érezted magad.

Ez az önmegvalósításról szól. Mert senki nem úgy születik, hogy az első babasírás után felordít: én tűzoltó leszek! Persze lesznek olyanok, akik nem értik mi a fenéért akarunk mi az Andokhoz menni. A Balaton közelebb van, ráadásul olcsóbb is. Nem könnyű így elindulni, de mi van akkor, ha mégis rászánjunk magunkat, és utunkról visszatérve azt tudjuk mondani: megtaláltam, amit kerestem!

Egyszer. Mindig csak egyszer. Mindig először, mindig utoljára. Nem a törvényt keresni. Szabadnak lenni. Nem alkalmazkodni. Elhatározni. Nem a megszokás. A váratlan. A kaland. A veszély. A kockázat. A bátorság... a küszöbön állni. Folytonos átlépésben élni. Élve meghalni, vagy meghalva élni. Aki ezt elérte, szabad. És ha szabad, belátja, hogy nem érdemes mást, csak a legtöbbet... – Hamvas Béla

Kiknek ajánlott?

Azok, akik úgy döntenek, hogy hosszú útra indulnak, nekik kötelező olvasmány! Ha már van ötleted merre mennél, de tanácstalan vagy, mert nem tudod hogyan kell szervezni, mire kell odafigyelni tervezés során, akkor mindenképp hasznos lehet. A kezdő utazók számára is, vagy akár akik még csak álmodozás szintjén vannak. Ha megvetted már az első repülőjegyed, Bori könyve kétségkívül számos praktikus tanácsot tartalmaz az induláshoz. Sőt, abban is a segítségünkre van, hogy észrevegyük a kibúvókat, amiért megrekedtünk az álmodozás szintjén. Bár ennek a könyvnek az elolvasása után igazán nehéz nem világgá menni.

Kiknek nem ajánlott?

Tapasztalt utazóknak, akik végigjárták már a fél világot nem biztos, hogy segít, de Bori kalandjai őket is elszórakoztathatják. Azoknak sem ajánlott, akiket nem érdekel az utazás, és csak az egzotikus képeket szeretik kiragasztani a falra. Hát, nekik minden bizonnyal nem segít egy útikalauz. De hihetetlen inspiráló tud lenni Bori vicces, sokoldalú személyisége.

Képek forrása: hellokarrier.hu